Német - Magyar szakmai szótár.

SZAKSZÓ

EREDETIJE

ÉRTELME

abfall

Abfall (n.)

hulladék

abfasszen

abfacen (fr.-n.)

élelvétel, fózolás

abrikter

Abrichter (n.)

egyengető gyalugép

abriktol

Abrichten (n.)

egyenget (síkba gyalul)

absnitt

Abschnitt (n.)

hulladék

abzeccóg

Absatzsäge (n.)

bevágófürész

abzíen

Abziehen (n.)

leszinelés, lehúzás

áderung

Aderung (n.)

erezet, rajzolat, eresség

akkord

Akkord (fr.)

darabbér

anfaszléc

Anfassleiste (n.)

fejelőléc

anfasszol

anfassen (n.)

fejel

anslág

Anschlag (n.)

ütközés, ráütődés, utólag fölszögelt részlet

anslagfalc

Anschlagfalz (n.)

ütközőalj, szegés

applik

Applik (l-fr.)

bútoron díszítő célú fémveret, rátét

aufzacc

Aufsatz (n.)

koronázó rész, oromzat

baldahin

baldachin (arab/ol.)

díszes, oszlopos mennyezet

balni

Polierballe (n.)

labda (politurozó)

baluszter

ballustre (fr.)

korlátbáb

balusztrád

ballustrade (fr.)

baluszteres korlát, v. mellvéd

bandzége

Bandsäge (n.)

szalagfűrész (gép)

beicol

beizen (n.)

pácol, avat

beislág

Beischlag (n.)

vasalás, veret

beiszcange

Beisszange (n.)

harapófogó

berzser

bergere (fr.)

zárt kárpitozású karosszék

bimzel

bimsen (n.)

csiszol

blattgold

Blattgold (n.)

laparany, aranyfüst

blindel

blinden (n.)

vakfurniroz

blindfurnér, - furnír

Blindfurnie (n.)r

vakfurnér

blondel

F. Blondel (1617-86) fr. építészről

hullámos szélű, plasztikus díszekkel ellátott aranyozott képkeret, ill. a készítéséhez használt b. paszta

bógni

Bogen (n.)

ív, (deszkából, pallóból kivágva, vagy hajlítva)

bólni

Bohlen (n.)

palló

bólusz alba

Bolus alba (gör.-l.-n.)

fehér agyag (aranyozó alap)

bólusz rubra

Bolus roter (gör.-l.-n.)

vörös agyag (aranyozó alap)

bordűr

Bordure (fr.)

szél, szegély (pl. intarzián)

bretli

Brett (n.)

deszka

brettűr

Bretterthür (n.)

deszkaajtó

bull kötés

Ch.A.Boulle (1642-1732) fr. királyi asztalosról

fűrészárú, vagy furnérok összerendezése a rönkben elfoglalt helyük szerint

bull munka

Ch.A.Boulle (1642-1732) fr. királyi asztalosról

különleges anyagokból, gazdag intarziával készült bútor

büró

bureau (fr.)

íróasztal

cájg kisztni

Zeigkisten (n.)

szerszámosláda

cange

(Hinter)zange (n.)

a gyalupad orsója

cangli

Zange (n.)

fogó

cangyalu

Zahnhobe (n.)l

fogasgyalu

canléc

Zahnleiste (n.)

fogasléc

canol

abzahnen (n.)

Fogasgyaluval megdolgoz, megfogasol

capfenband

Zapfenband (n.)

csapos pánt

carg

Zarg (n.)

káva

centrumfuró

Centrumbohrer (n.)

központfúró, gócfúró

cinkelés

Verzinkung (n.)

(káva) fogazás

cinkvéső

-

fogazó (lapos-) véső

ciráda

Zirrat (n.)

könnyed, vonalas díszítmény

cirkli

Zirkel (n.)

körző

citling

Ziehklinge (n.)

vonópenge

cóg

Säge (n.)

fűrész

col

Zoll (n.)

hüvelyk (25-27 mm, hossza vidékenként és koronként változó. A XX. században

colstok

Zollstock (n.)

mérővessző, mérőszalag

cúgehör

Zugehör (n.)

kellék, segédanyag, hozzávaló

culág, cullag

Zullag (n.)

tobzás, alátétfa

cungli

Zungle (n.)

nyelv (pl. zárnyelv)

cverg

Zwerg (n.)

káva, furnérterítékek keresztszálas szalagbetéte, filéje; kersztszálas idegencsap

cvingli

Zwinge (n.)

szorító satu, kaloda

csertoza mozaik

certosa (ol.)

fa-, csont- és gyöngyház-darabkákból összerakott mozaik

dekopír

decoupir (fr.)

áttört, kifűrészelt díszítmény

dórni

Dorn (n.)

szögsüllyesztő, lyuktágító acéltüske

drébank

Drechselbank (n.)

esztergapad

drehál

drechseln (n.)

esztergál

dréherc

Drechslerhertz (n.)

esztergaszív

drehol

drechseln (n.)

esztergál

drehus

Drechsler (n.)

esztergályos

drillbórer, drellbórer

Drillbohrer (n.)

pergőfúró

duplaablak

Doppelfenster (n.)

kétrétegü ablak

duplaajtó

Doppeltür (n.)

kétszárnyú ajtó

duplagyalu

Doppelhobel (n.)

kettős simitógyalu

duplung

Doppelung (n.)

erősbités, duplázás, vastagítás

ejnspann

Einspannen (n.)

valaminek a befogása

embléma

emblema (gör.)

jelkép, jelvény, a gyártó névjegye

enteriőr

inteieur (fr.)

ház-, szoba-belső kialakítása, berendezése, ill. ennek képe

ertercóg

Örtersäge (n.)

darabolófűrész

etazser

Étagere (fr.)

fali polcocska, többpolcos könyvespolc

fak, fah

Fach (n.)

polc

fakléc

Fachleiste (n.)

polctartóléc

falc

Falz (n.)

aj, alj, derékszögű vájat a deszka szélén, fánc

falcferbindung

Falzverbindung (n.)

aljazott toldás, vagy kötés

falcgyalu

Falzhobel (n.)

aljgyalu

falcléc

Falzleist (n.)

ajtó-, ill. ablaktok magjára szögelt, aljat adó borítás

fazon

Facon (fr.)

alak, idom

fazongyalu

Faconhobel (fr.-n.)

cifrázó gyalu, alakgyalu

féder

Feder (n.)

léccsap, eresztvény, léc (rugó)

fédergrund

Federgrund (n.)

rugóalj, rugózat

fenszterflűgel, -flűgli

Fensterflügel (n.)

ablakszárny

fenszterfutter

Fensterfutter (n.)

ablak-bélésdeszka

fenszterkrajc

Fensterkreuz (n.)

ablak keresztalakú tokosztója, keresztfa

fenszterstokk

Fensterstock (n.)

ablakfél (fa), ragasztó

ferblatt

Verblattung (n.)

rálapolás

fercapfen

verzapfen (n.)

csapot készít, csapoz

ferkleidung

Verkleidung (n.)

borítás,héjalás

ferrejbung

Verreibung (n.)

ajtó, vagy ablak vállpárkánya fölötti álló, fix tokosztó

fersallen

Verschalen (n.)

bélel, deszkával beborít, burkol

ferslóg, ferslág

Verschlag (n.)

láda

fertrejber

Vertreiber (n.)

spatula, oszlató (penge)

filé

Filet (fr.)

hosszú, keskeny párkány, szegélydísz v. faberakás

filung

Füllung (n.)

töltés, betét

firnájsz

Firnis (n.)

(lenolaj) kence, fénymáz

fláder

L: flóder

flahcange, flahcangli

Flachzange (n.)

laposfogó

fligli

Flügel (n.)

szárny

flóder

Flader (n.)

1. húr metszetű fafelület jellegzetes "lángos" erzete, 2. fautánzatú festés, erezés

fórbórer

Vorbohrer (n.)

előfúró, kisfúró

fórkopf

Vorkopf (n.)

falazófül, toknyúlvány, dúc

foszni

Pfosten, Bohle (n.)

palló

fotel

Fauteuil (fr.)

kárpitozott karos- v. támlásszék, zsöllye

fózolás

Fazetta (ol.-fr.?)

élelvétel, sarkítás, lesarkalás

frézer

Fräser (n.)

maró (gép)

friz, frísz

Fries (gör.-n.)

1. szegély, ill.keretdarab 2. parkett alapanyag

front

Front (l.-n.)

homlokzat

fúg, fuga

Fug (n.)

az illesztések közötti rés

fúgol

zusammenfügen (n.)

összeereszt, ragasztandó éleket illeszt

fúgpapír

Fugpapier (n.)

ragasztószalag, enyves-, v. fogópapír furnér illesztése-kor

fukszsvanc

Fuchsschwanz(säge) (n.)

rókafarkfűrész

furnér

Furnier (fr.-n.)

borítólemez, falemez

furnérkalapács, -hammer

Fournierhammer (fr.-n.)

furnérozó-, vagy borító kalapács

fuser

Pfuscher (n.)

kontár

futter

Futter (n.)

bélés

fűgebok

Fügebock (n.)

ersztőbak

füllung

L: filung

gájszfusz

L: gejszfusz

gárdrób

garde-robe (fr.)

ruhatár, r.szekrény, a lakás ilyen célú helysége

garnitúra

Garniture (fr.-n.)

készlet, berendezés; rendeltetés és forma tekintetében összetartozó tárgycsoport

gatter

Gatter (n.)

keretfűrész (gép)

gecapfter ferband

Gezapfter Verband (n.)

csapos toldás, vagy kötés

gejszfusz

Geisfuss (n.)

sarokvéső (kecskeláb)

gér

Gehrung (n.)

ferde sarokillesztés

gérláda

Gehrungslade (n.)

fürészláda

gérmósz

Gehrungsmass (n.)

rézsmérő

gérstósz

Gehrstoss (n.)

sarokillesztő, gyaluló (gér-) láda, zugolya

gérvéső

-

ferdeélü véső

geszimsz

Gesims (n.)

párkány

gitt

Kitt (n.)

tapasz

gittfalc

Kittfalz (n.)

tapaszalj, üvegalj

gittfalcgyalu

Kittfalzhobel

tapaszalj-, ablak-üvegaljgyalu

glászpapír

Glaspapier (n.)

üvegpapír, csiszolópapír

glatt

glatt (n.)

sima

glattol

glatten (n.)

simít

glettel

glatten (n.)

tapasszal bevon, simít

görléc

Kröpfleiste (n.)

sarkosan vágott párkányléc, vagy él, keretmezők belső élén is

grad

l grót

granc

Kranz (n.)

koronapárkány, felső szegőléc, koszorú

greffelés

Verkröpfung (n.)

beszögezőlécek sarkos összevágása, megtörése, görvényezés

greffléc

Greifen-ből (n.)

(be) szorítóléc

grepfelés

Kröpfung (n.)

párkány (léc) könyökszerű megtörése, párkánytörés

griff

Griff (n.)

fogó, fogantyú

grót

Grat (n.)

heveder / hevederárok, ill. a hevederléc ebbe illő gerince

grótcóg

Gratsäge (n.)

hevederfürész

groteszk

grotesc (ol.)

furcsa, torz, szeszélyes

grótleisztni

Gratleiste (n.)

hevederléc

grótnút

Gratnut (n.)

hevederárok

grund

Grund (n.)

alap

grundgyalu

Grundhobel (n.)

alapgyalu, fenékgyalu, mélygyalu

grundol

Grund (n.)

(politúrozáskor) alapoz

gründolt futter

Gegründete Futter (n.)

mélyített bélés

grünspán

Grünspann (n.)

zöld- vagy rézrozsda

gurtni

Gurte (n.)

heveder

hakni

Haken (n.)

akasztó

halbholc

Halbholz (n.)

félfa

heft

Heft (n.)

markolat

hengplatni

Hängeplatte (n.)

vízvető (főpárkányon)

herma

herma (gör.)

mellszobor, lefelé szűkülő pilléren

hirni

Hirnholz (n.)

végfa, bütü

hóbelejzni

Hobeleisen (n.)

gyaluvas

hóbli

Hobel (n.)

gyalu

hóblikaszten

Hobelkasten (n.)

gyalufa, gyalutok

hokedli, hokkerli

Hocken (n.)

támlátlan konyhai szék, zsámolyszék

holcfrézer

Holzfräser (n.)

(fa)eszterga-, v. marókés

holcfrézerol

holzfräsen (n.)

(fát) esztergál

holkel, hólkeil

Hohlkehle (n.)

vájolat, horony, völgyelet

holkelgyalu

Hochkehlhobel (n.)

völgyelő gyalu

holkelvéső

Hohleisen (n.)

kupásvéső

holkergyalu

L: holkelgyalu

holos

hohl (n.)

homorú

íberol

L: überol

imitáció

imitatio (lat.)

utánzat

impregnál

Impregnieren (lat.)

átitat, telít, beáztat

installáció

Installation (lat.)

(kiállítási, kirakati) berendezés; állvány, tartó, polc, stb.

intarzia

Intarzia (ol.)

faberakás, rakottas munka

kabinet

cabinet (fr.)

magas lábakon álló dísszekrény

kanapé

Canapé (fr.)

két-három személyes kárpitozott szalonbútor, támlával és karfával

kanellúra

cannelura (lat.)

oszlopok hosszanti barázdasora

kantni

Kante (n.)

(deszka, lap) széle, éle

kapcóg, kopcóg

Kappsage (n.)

fejező-, vagy bütüző fűrész

kapitel

Kapitel (lat.)

oszlopfő

karnis

Carniche (fr.-n.)

függönytartó, párkány, pártázat, kajács

karnishóbel

Karnieshobel (n.)

pártázógyalu, kajácsgyalu, kornisgyalu, párkány ill. hullámgyalu

karnisz

Karnis (n.)

horony

kaszni

Kasten (n.)

láda, szekrény(ke)

kasztenslossz

Kastenschloss (n.)

borított, rászegzett zár

kazein

Kazein (lat.)

túróenyv

kazetta

Casetta (ol.)

1. doboz 2. bordahálós mennyezet, vagy falborítás egysége

kejl

Keil (n.)

ék, (pl. a gyalué)

kejloh

Keilloch (n.)

forgácsrés, szád

kelel

kehlen (n.)

párkányt gyalul

kelel

kehlen (n.)

barázdát hornyol

kelelőgyalu

Kehlhobel (n.)

cifrázógyalu

kemfer

Kämpfer (n.)

vállpárkány, fekvő tokosztó

kisztni

Kisten (n.)

láda

kiűberez

l: űberez

klamelli

Klampe (n.)

szeg

klocc

Klotz (n.)

vastag alátétdarab, cölönk

klopcóg

Klopfsäge (n.)

lemezvágófürész

klumpet

Klumpe (n.)

rendetlenség, ócskaság

koloniál

colonia (lat.)

az európai stílusok tengeren túli változatai / M.o-on sajátos, soha nem volt stílust jelöl

komód

Commode (fr.)

fiókos szekrény

kontra (furnér)

l: blindfurnér

konzol

Console (fr.)

falhoz állítható (tükrös) asztal, falikar, tartó

kopf

Kopf (n.)

fej, fejezet

korpusz

Korpus (l./n.)

dobozszerű bútortest

krajctűr

Kreuzthür (n.)

keresztajtó (egyszárnyú ajtó keresztbordával)

kranc

Kranz (n.)

koszoru

kredenc

Credenzone (ol.)

tálalószekrény, pohárszék

krummholc

Krummholz (n.)

(bizonyos célra kersett) görbe fa

krümmen

krümmen (n.)

elgörbül, elhorgad

kvellen

Quellen (n.)

a borítás fölhólyagzása, dobzás

kverrígel

Querrigel (n.)

keresztheveder, általfa

láger

Lager (n.)

alátétgerenda, ászok (fa)

lágerflekk

Lagerfleck (n.)

tárolási folt, pl. fűrészárun

lájsztni

L: lejsztni

lakk

Lakk (szanszkrit-n.)

lakk, fénymáz

lakkoz

fényez

lambéria, lambri

Lamberie (fr.)

falburkolat, falvért

lattentűr

Lattenthür (n.)

lécajtó, verőce

laufléc

Laufleiste (n.)

futóléc

lejmkneht

Leimknecht (n.)

csavarszolga, jártatócsavar

lejsztni

Leiste (n.)

léc, pánt

lénia (1)

Lenia (lat.)

vonalzó

lénia (2)

Lénia (lat.)

vonal, mérték

liferál

liefern (n.)

szállít

lígestúl

Liegestuhl (n.)

heverőszék, fekvőszék

lizéna

lésene (fr.)

lapos, álló pillértagozat fölül fejjel, vagy a nélkül

lohbejtli

Lochbeutel (n.)

lyukvéső

lohzége

Lochsage (n.)

lyukfűrész

lomfűrész

Laubsage (n.)

fonálfűrész

márka

Marka (n.)

gyári jel, védjegy, minőség

marketéria

Marqueterie (fr.)

többféle fából, vagy elefántcsontból, szaruból, fémekből, gyöngyházból készített berakás

masszív

massiv (n.)

tömör; gyakran szilárd, erős értelemben is

matrac, matrác

Matratze (arab-n.)

derékalj, ágybetét (lószőrrel, tengeri fűvel töltve)

matt

Matt (n.)

tompafényű, fénytelen, homályos

mattol

mattiren (n.)

viaszol

mauerfríz

Mauerfries (n.)

falra szerelt párkány, faliszegély

mázeres

maserung (n.)

csomoros, habos fatextúra

mittelstükk

Mittelstück (n.)

ablak álló tokosztója, középdarab

musli

Muschel (n.)

kagyló

nahkasztli

Nachtkasten (n.)

éjjeli szekrény

nút

Nut (n.)

árok, vágány, horony, ereszágy

nút-féder

Nut und Feder (n.)

csapárok, árokcsap

nútgyalu

Nuthobel (n.)

árkológyalu, horonygyalu

nútol

nuten (n.)

árkol

nútrejzer

Nuthenreiser (n.)

érvágó, érkaparó

oberlihtni

Oberlicht (n.)

fölülvilágitó

órterzége

Oertersage (n.)

darabolófűrész

ovál

Oval (lat.)

kerülékes, tojásdad

ölstejn

Ölstein (n.)

olajos fenőkő, lehúzókő

pakni

Packel (n.)

duc, betét

palmetta

palmetta (ol.)

legyezőszerű növényi ornamens, pálmácska

pangejzni

Bankeisen (n.)

Gyalupad-vas

pánt

Band (n.)

pánt, sarokvas

pánvorcos

Baumwalze (n.)

a kérget is tartalmazó, nem teljesen szögletes keresztmetszetű szelvény

paralel

parallel (gör.)

párhuzamos, egyközű

parapet

Parapetto (ol.)

ablakalj, könyöklő belső burkolata

paraván

paravent (fr.)

spanyolfal, (kályha) ellenző

parkett(a)

Parketta (fr.)

keményfa darabokból összeállított padló(burkolat)

pászít

passen (n.)

illeszt

pászító fűrész

illesztő fűrész

patent

Patent (lat-n.)

szabadalom, szabadalmazott, védett, átv.: kiváló

patina

Patina (ol.)

nemes rozsda, réz, bronz szerelvényeken

pemzli

Pinsel (n.)

ecset

perlmutter

Perlmutter (n.)

gyöngyház

pfosztni

l: foszni

pimzistejn

Bimsenstein (n.) Bimsstein

horzsakő, habkő

plafon

Plafond (fr.)

mennyezet

plaszter

pilastre (fr.)

kisebb, pillérszerű kiugrás

platli

Platte (n.)

lemezke, lapocska

platolás

Plattung, Abplatten

lemezelés, szélesítés

platt

Platte (n.)

lap, rálapolás

plattpanggyalu

Plattbankhobel (n.)

lemezelő-, szélelő gyalu

polírvíz

l: űberol

politúr

Politur (lat.-n.)

fénymáz, sellak alapú lakk

politúroz

polieren (n.)

fényez, csiszál

polszter

Polsterholz (n.)

alátét, párnafa, vánkosfa

portal

Portale (lat.)

kirakat, kapu

pórus

Porus (lat.)

likacs, csőedény

priccs

Pritsche (n.)

deszkaágy, emelvény

profil (1)

Profil (fr.)

alak(zat)

profil (2)

Profil (fr.)

oldalnézet, metszet, mintás tagozat

profilgyalu

valamely közelebbről meg nem nevezett tagozat vagy minta kigyalulására szolgáló gyalu

pucol

putzen (n.)

tisztít, síkba gyalul

puklis

Puckelig (n.)

domború

pult

Pult (n.)

kiszolgáló asztal, (író) állvány

ráma

Rahme (fr.-n.)

keret

rámamű

bordával vagy bordákkal osztott keret

rancsenbórer

(ang.) (?)

kerepfúró, a furdancs racsnis változata

rárejbolás

Aufreiben (n.)

(furnér) rádörzsölés, megfokozás, döröckölés

ráspoly

Raspel (n.)

reszelő

rauhbank

l:ropánt

rejbolás

Reibkitt (n.)

tapasz

rejszen

reissen (n.)

1. hasad, reped 2. bekarcol, irdal

rekamié

L: rökamié

riftvágás

Riftschnitt (n.)

a rönk sugaras felfűrészelése, álló évgyűrűs szelvény

rigli

Riegel (n.)

retesz

rihtiglatte

richtige Latte (n.)

szintezőléc (pár), padvonalzó

ringli

Ring (n.)

karika

rissz

Riss (n.)

hasadás, repedés

roletta

Rolle (ol.-n.)

napellenző, fényfogó, tekercsfüggöny

roló

Rouleaux (fr.)

gördülő redőny, eszlingeni

ropánt

Rauhbank (n.)

eresztőgyalu

rosetta

Rosette (fr.)

bútorokon lévő esztergált, faragott, v. esztergált és faragott centrális díszítő virágmotívum

rökamié

Recamier (fr.)

eredetileg kerevet, általánosan: nappal dívány, alváshoz ágyfélévé szétnyitható bútor

rukvand

Rückwand (n.)

hátfal

rundstáb

Rundstab (n.)

fél, vagy negyedkörív keresztmetszetű díszítőprofil, pálcatag

rundstábhóbli

Rundstabhobel (n.)

cifrázó-, v. pálcatag-gyalu

sablon

Sablon (fr.-n.)

minta, mintázó idom, idomszer

saccol

schätzen (n.)

méretet, értéket megbecsül

sallen

Verschalen (n.)

bélel, deszkával beborít, burkol

sámli

Schemel (fr.-n.)

zsámoly

sezlon

Chaise longue (fr.)

pamlag, heverő

sifonér

Chifoniére (fr.)

szekrény, (fehérneműs)

silt

Schild (n.)

kulcspajzs

skatulya

Scatola (ol.)

doboz

slagléc

Schlagleiste (n.)

ütközőléc, borítóléc

slégel

Schlagel (n.)

fakalapács, bunkó

sleifol

schleifen (n.)

csiszol

slicc

Schlitz (n.)

rés, csapnyílás

sliccel

schlitzen

résel, csapot bevág

sliccóg

Schlitzsäge (n.)

csapozó fürész

slihtgyalu

Schlichthobel (n.)

simítógyalu, laposgyalu

slüsszelbart

Schlüsselbart (n.)

a kulcs tolla

slüsszelring

Schlüsselring (n.)

a kulcs füle

slüsszelrór

Schlüsselrohr (n.)

a zárra szerelt kulcsvezető lemez, "lyukbélés"

slüsszelslang

Schlüsselschlange/-sperre (n.)

a kulcs szára

smirgli

Schmirgel (n.)

csiszolóvászon, üvegpapír

smirgliz

schmirgeln (n.)

csiszol

smizett

chemisette (fr.)

keskeny, magas fiókos szekrényke

snejcejg

Schneidzeiger (n.)

menetvágó

snekkelbór

Schneckenbohrer (n.)

csigafúró

sniccer

Schnitzer (n.)

faragó (asztalos) kés

snittfa

Schnittholz (n.)

hasított fa, hasítvány

snörkli

Schnörkel (n.)

cikornya, kacskaringó

spakli

Spachtel (n.)

simító, festőkés

spaletta

Spalette (ol.)

ablaktábla

spándli

Spandeln (n.)

hulladékléc, hézagoláshoz

spén

Span (n.)

forgács

sperhakni

Sperrhaken (n.)

álkulcs, tolvajkulcs

spickő

Spitzstein (n.)

kő (diszítés)

spicpór

Spitzbohrer (n.)

ár, irdaló, előlyukasztó

spindli

Spindel (n.)

csavarorsó, padcsavar

spirálbórer

Spirálbohrer (n.)

csigafúró

spiritusz

Spiritus (lat.)

borszesz

splintes

Splintbaum (n.)-ból

korhadt szíjácsú rönk vagy fűrészáru

spongya (gör.)

tengeriszivacs

sproncol

spronzen (n.)

lábat körbefózol, hegyez

sproszni

Sprosse (n.)

borda

srég

schräg (n.)

rézs, ferde, haránt, sarkalt

srégel

schragen (n.)

ferdére levág, sarkal

srégmósz

Schrägmass (n.)

rézsmérő

srenkejzen

Schrankeisen (n.)

fűrészfog-hajtogató, foghányó

sródol

schroten (n.)

hasít (fűrésszel)

sróf

Schraube (n.)

csavar

srófhúzó

Schraubezieher (n.)

csavarhúzó

srófstokk

Schraubstock (n.)

enyvezőbak

sroppgyalu

Schropphobel (n.)

nagyoló-, taroló gyalu

sroppol

schroppen (n.)

gyaluval nagyol, harap

srottcóg

Schrotsäge (n.)

hosszvágó, hasítófűrész

stáb

Stab (n.)

pálca

stábgyalu

Stabhobel (n.)

pálcagyalu

stafli

Staffel (n.)

1. palló vastagságú léc, 2.lépcső (fok), lépcsőzet, erősítés

stég

Steg (n.)

kötődarab, középfa

stékneht

Stehknecht (n.)

padszolga, szolgafa

stelázsi

Stellage (fr.)

állvány, polc (konyhában, kamrában)

stelmász

Stellmass (n.)

állítható rézsmérő, sáskaláb

stemmcajg

Stemmzeug (n.)

véső

stifni, stift

Stifte (n.)

apró, (furnir) szeg, faszeg

stihtóbli

Stichtobel (n.)

leszúró esztergályosvéső

stihzége

Stichsage (n.)

lyukfűrész

stokkerli

Stock (n.)

támlátlan ülőke konyhában, műhelyben

stószlád

Stosslade (n.)

gyaluláda, zugolya

stószol

abstossen (n.)

bütüz, bütüt gyalul

stószol

abstossen (n.)

bütüt gyalul, bütüz

streihmász, strájhmódli

Streichmass (n.)

pár-, párhuzamvonalzó

stulp

Stulpe (n.)

a bevéső zárak külső peremlemeze

stumpf

Stumpf (n.)

tompa él, ereszték, (a lapra merőleges helyzetben)

stumpfra csinálni

Stumpfe (geleimte Fuge) (n.)

tompa, enyvezett eresztékkel szélesíteni

stücni

Stütze (n.)

támasz

stücni, sticni

Stütze (n.)

tám, támasz

sublót

Schubladekasten (n.)

fiókos szekrény

subrigli

Schubriegel (n.)

tolózár, rigli

sváfol

schweifen (n.)

kanyarít (fűrésszel)

svájfcóg, svejfcóg

Schweifsäge (n.)

kanyarítófürész, karajfűrész

svalbensvanc

Schwalbenschwanz (n.)

fecskefark alakú fog

svartni

Schwarten(brett) (n.)

vastag fűrészelt színfurnér, v. vastag, hámozott vakfurnér, falemez

svinden

Schwinden (n.)

összeszáradás, aszás

szikkatív

Sikkativ (lat.)

festékbe kevert szárító adalék

szimsz

Gesimse (n.)

(fő-)párkány,

szimszgyalu

Gesimsehobel (n.)

párkánygyalu

szófa

Sofa (arab-fr.)

kárpitozott dívány, kar- és háttámlával

szokli

Sockel (n.)

talppárkány, lábazat

sztender

Stender (n.)

állvány

tabernákulum

tabernaculum (lat.)

az oltár szentségtartó-házára emlékeztető felépítésű írószekrény

tannin

Tannin (lat.)

csersav

tapecíros

Tapezierer (n.)

kárpitos

timpanon, tümpanon

tympanon (gör.)

lapos háromszög formájú oromdísz

tipli

Dübel (n.)

köldök, (- csap), faszeg

tiscarg

Tischzarge (n.)

asztalkáva

trepni

Treppe (n.)

dobogó, fölhágó, lépcső

trümó

Trumeau (fr.)

alacsony, kétajtós szekrény, fölül fiókkal v. lábon álló nagy tükör

tűrflűgel, -flűgli

Thürflügel (n.)

ajtószárny

tűrstokk

Thürstock (n.)

ajtófél (fa), ragasztó

überpolieren (n.)

kifényesít, fölfényez

übersibgyalu

Überschiebhobel (n.)

áttoló gyalu

übersibol

überschieben (n.)

áttol

valcni, vólcni

Walze (n.)

hengeres, furnérozott butordíszítő elem, ill. hámozási maradék henger

vandhóbli

Wandhobel (n.)

oldalgyalu, falgyalu

vangen

Wange (n.)

lépcsőoldal, pofafa

vincsif

Windschief (n.)

kajsza, vetemedett, csavarintos, fintoros

vinkelband

Winkelband (n.)

sarok- v. szögletpánt

vinkli

Winkel (n.)

derékszög

vitrázs

vitrage (fr.)

űvegezés, ill. a mögötte lévő könnyű függöny

vitrin

Vitrine (fr.)

üveges szekrény, áruszekrény

vulszt

Wulst (n.)

párnatag, kidudorodás

zeccel, zeccöl

setzen (n.)

egymás mellé rak, illeszt

zeccölő szeg

setzen (n.)

bognárszeg

zége

Säge (n.)

fűrész

zégefejle

Sägefeile (n.)

fűrészreszelő

zenkol/-öl

senken (n.)

süllyeszt (pl. süllyesztettfejű facsavar alá)

zesszellejsztni

Sesselleisten (n.)

lábtartóléc, lábléc

zsanér (pánt)

Scharnierband (fr.-n.)

csuklóspánt