Lakkozás

A lakkozásnál, egy színtelen, átlátszó filmréteggel vonjuk be a felületet.

Lakkozáskor 30%-nál több szárazanyagot tartalmazó filmképzőt viszünk fel a munkadarab felületére. Ezért a lakkokkal rövidebb idő alatt lehetséges a kívánt rétegvastagság kialakítása, mint a politúrokkal. A lakkok felhordásának művelete is egyszerűbb.

A lakkok csoportosítása.

 Lakkok. A XX. század első felében megkülönböztettek olajlakkokat, gyanta- és szeszlakkokat, politúrokat, és nitrocellulóz lakkokat. A lakk nem illóanyag (gyanta, cellulóz-nitrát, száradóolajok) oldata illó szerves oldóanyagokban. A lakkok megszáradva összefüggő, fényes bevonatot (hártyát, filmet) adnak.

A fa felületébe beszívódó természetes anyagok.

Egy mélyen beszívódó olaj, vagy viaszréteg, megvédi a fát. A legtermészetesebb felületkezelés, nem viszünk fel vastag filmréteget. Viszont a faipari műveleteknél a lakkozáshoz sorolom, mert azzal egyenértékű.

    ■Olajozás.
    Olajozott felület , száradó olajjal.

    ■ Viaszolás   Tovább >>>
     Viaszos bedörzsölés.

■   1. Olajlakkozás (elsősorban, hangszerekhez)

Az olajlakkok sok száradó-olajat tartalmaznak. Az olajok mellett fő alkotórészeik a gyanták, a száradó anyagok és az oldószerek. Az olajok közül legfontosabb a lenolaj és a faolaj.

 Az olajlakkok részben fizikai, részben kémiai úton száradnak. A gyanta- és szeszlakkok (műgyanta-szeszlakkok, politúr, nitrolakk) kizárólag fizikai úton száradnak az oldóanyag elpárolgása következtében.
Az olajlakk úgy készíthető, hogy előbb megömlesztik a gyantákat, majd hozzáadják a felmelegített olajat, és a keveréket még egyszer 280...300 °C-ra hevítik. Ezután hozzáadják a szárítóanyagot (szikkatívot) és lehűlés után az oldószert (ilyen, pl. a terpentinolaj, a lakkbenzin).
Az olajlakkok nagy hátránya, hogy feltétlenül pormentes helyiségben kell velük dolgozni. A legtartósabb felületet a lassan száradó lakkok adják. Ha túl sok a lakkban a szárítóanyag, a lakk minősége rossz lesz.

Az olaj és a gyanta viszonyához képest megkülönböztetünk zsíros és sovány lakkokat. A zsíros lakkok gyanta/olaj aránya kb. 1 :2 vagy ennél több, pl. 2:3. A sovány lakkok gyanta/olaj aránya kb. 2:1.

Más lakk kell a belső és más a külső térben végzett munkára, ill. elhelyezett tárgyra. Belső munkára gyorsan száradó, nagy gyantatartalmú, sovány lakkokat használunk.

A külső munkára való lakkok nagy olajtartalmú, nehezen száradó, zsíros lakkok. Ilyenek, pl. a viharlakk, a kocsilakk és a csónaklakk. A csónaklakkok szódaálló lakkok, és sok faolajat tartalmaznak.
Az olajlakkok úgy száradnak, hogy az oldó és hígító anyaguk elpárolog, és a visszamaradó gyanta, valamint száradóolaj-oldat oxidálódik. Az olajlakkokat aszerint, hogy hány óra alatt lesznek porszárazak, 4, 4, 8 stb. órás lakkoknak nevezik. A sovány lakkok teljes száradása is több napot vesz igénybe.

Egy recept:
Lakbenzin + standolaj +olvasztott gyanta + szárító adalék = kész olajlakk.

 Aranyfüstlemez (aranyfólia, metálarany) ragasztásához, MIXTION olajlakk.

■   2. Gyanta- és szeszlakkozás. Sellakpolitúrozás Tovább >>>

Szeszlakkok. A szeszlakkok oldóanyaga alkohol, a lakkanyag, pedig alkoholban oldódó természetes vagy műgyanta (pl. sellak, kopálgyanta, kolofónium stb.). A szeszlakkok gyantatartalma 40...50%. A szeszlakkok előnye, hogy gyorsan száradnak, hátrányuk, hogy túl ridegek, és nem adnak tartós felületet. Vannak bágyadt spirituszlakkok, amelyeket úgy készítenek, hogy viaszokat, paraffint és különféle oldószert adnak hozzá.

A gyanta- és szeszlakkok gyantatartalma lényegesen kisebb, mint az olajlakkoké, így az olajlakkok 50...80%, a sellakoldatok 2 10% gyantát, a nitrolakkok 10. .35% cellulóz-nitrátot tartalmaznak.

■   3. Nitrolakkozás (Nitrocellulóz)  Tovább >>>

        Régi fafelületek felfényezése  Tovább >>>
        Fizikai és kémiai ellenállóságuk mérsékelt.

■   4. Szintetikus hígítású (lakbenzin) lakkozás

        Jobb minőségű felületet ad mint a nitró, viszont lassabban szárad, ezért van ideje a lakknak elterülni.

■   5. Poliuretán kötésű lakkozás

        Általában kétkomponensű termékek, magas száraz anyagtartalmuk miatt vastag lakkréteg alakítható ki, fizikai és kémiai ellenállóságuk jó. Enyhe sárgító hatással rendelkeznek. A modern felületkezelő anyagok közé tartoznak a faiparban.

■   6. Poliészter alapú lakkozás Tovább >>>

        Poliészter lakkozott felület csiszolása és polírozása.
Általában háromkomponensű termékek, közel 100%-os száraz anyagtartalmuk miatt töltőképességük kiváló, fizikai és kémiai ellenállóságuk nagyon jó.

■   7. A vizes-bázisú lakkozás

        A legszigorúbb "környezetvédelmi" előírásoknak is megfelelnek. Egy és kétkomponensű változat kapható. Akril, poliuretán alapúak.

■   8. Az oldószeres akril alapú lakkozás

        Elsősorban víztiszta átlátszó hatásukkal emelkednek ki a különböző típusú lakkok közül.. Általában kétkomponensű termékek. Alacsony száraz-anyagtartalmuk miatt töltőképességük közepes, fizikai és kémiai ellenállóságuk viszont jó. Jelenleg a legjobb felületkezelő anyagok közé tartoznak a faiparban, és az autófényezés területén.

 A lakkokat alapanyaguk és felhasználási területük szerint csoportosíthatjuk.

Felhasználásuk szerint lehet bútorlakk, csónaklakk, autólakk, padlólakk stb.

Alapanyaguk szerint vannak olyan lakkok, amelyek természetes eredetű gyantákból és olyanok, amelyek műgyantákból és cellulózból készülnek.