Általános ismeretek az ipari közigazgatásból.

 

Figyelem, az oldalon szereplő törvényi, jogszabályi hivatkozások, módosultak!

1. Mi az ipar?

Az ipar a termelés azon ága, amelynek feladata az őstermelés nyújtotta nyersterményeknek és félgyártmányoknak fogyasztás céljára való átalakítása.
Feltételei:
1. állandóság,
2. az iparűző részéről a keresetszerűség, a létfenntartás célzata.

2. Hogyan oszthatjuk fel az iparokat?

Az iparokat feloszthatjuk eszközei szerint:
a) kézművesiparra,
b) gyáriparra,

A gyáripar feltételei:
a) elemi erővel hajtott munkagép és legalább 10 állandó szakmunkás alkalmazása, a gyártás csak viszonteladók részére történhet,
b) elemi erővel hajtott munkagép és legalább 20 szakmunkás foglalkoztatása, a gyártás ez esetben fogyasztók részére is történhet.
c) munkagép nélkül legalább állandó 25 szakmunkás alkalmazása.

A hely szerint megkülönböztetünk:
a) háziipart,
b) vándoripart,
c) műhelyipart.

Az iparjog szempontjából feloszthatjuk az ipart:
a) szabadiparra,
b) képesítéshez kötött iparra,
c) képesítéshez és engedélyhez kötött iparra,
d) engedélyhez kötött iparra.

Képesítéshez, valamint képesítéshez és engedélyhez kötött ipar az, amelynek elsajátításához hosszabb tanidőre és segédi gyakorlatra van szükség, s amelyet a törvény annak nyilvánít, (1922: XII. te.13-14, §.)
Engedélyhez kötött ipar az, melyet a törvény annak nyilvánít (1922: XII, L-c. 34, 51.
Szabad ipar az, amely az előbbi három közé nem sorolható.

Az iparokat csoportosítjuk még:
1. rokon és nem rokoniparokra, Rokoniparok azok, amelyet az ipartörvény novella (1922: XII, tc.) 13, és 14, §-ában egy sorszám alatt sorol fel.
2. könnyebben és nehezebben elsajátítható iparokra. A könnyebben elsajátítható iparokban 2 évi, a nehezebben elsajátítható iparban 2 és félévi segédi gyakorlatot kell igazolni a munkakönyvben a mestervizsgára bocsátás, illetve önállósulás érdekében.

3. Milyen ipar az asztalosipar?

Az asztalosipar nehezebben elsajátítható, képesítéshez kötött ipar.

Az iparűzés és általános feltételei.  Ki űzhet ipart?

Magyarország területén minden önjogú magyar állampolgár, a törvény korlátai között, bármely ipart, (kereskedést) szabadon űzhet.