Bútorstílusok
Ezen az oldalon, a bútorstílusokat asztalos nézőpontból közelítjük meg.
1 Mit értünk stílus alatt?
A természeti tárgyak alakítását stilizálásnak (egyszerűsítésnek) és az a
mód, mely szerint ez az átalakítás történik, a stílus. Stílus tehát a
műalkotások kivitelében elfogadott módokat jelöli meg.
2. Milyen stílusok fordulnak elő az asztalosiparban?
Ez időszerint két irányzatról beszélhetünk, az egyik a modern irányzat,
amely nélkülöz minden kapcsolatot a régi stílusokkal, a másik irányzat a
régi hagyományos stílusoknak felhasználása.
3 Milyen stílusformák alkalmazása előnyös?
Az asztalos munkánál az egész modern felfogások sokszor erőltetett
formákat eredményeznek, tehát igen előnyös a régi stílusformáknak a mai
kor kívánalmainak megfelelő alkalmazása.
4. Korok szerint hányféle stílusról beszélhetünk?
Beszélhetünk: ókori népek stílusáról, úgymint: Egyiptom, Assír,
Babiloniak, Perzsa, Görög és Római stílusról, mint e népeket és korokat
jellemző ízlésről. Középkor stílusáról ú. n. Román- és Góth stílről, Újkor
stílusáról ú, m. Renaissance (Reneszánsz), Barokk, Rokokó, Empir és
Biedermeier stílusról.
5. Az Ókor stílusai bírnak-e valamely fontossággal?
Az ókorból ránk maradt faipari emlékek az asztalost kevésbé érdeklik, mert
többnyire egyszerűek.
6. Milyen stílusok azok, amelyek asztalosipar szempontjából figyelembe jöhetnek?
A középkor stílusai (X—XVI, sz.) 1000-1500-ig ezeket Európa legtöbb
államaiban megtaláljuk. Az újkor stílusai (XV—XIX. sz, első feléig)
1500—1840-ig.
7. Vannak-e a felsorolt stílusokon kívül még említésre méltó stílusformák?
Minden stílusnál megkülönböztetünk egy korai, egy virágzó, és egy hanyatló
kort. Ezen kívül országok és uralkodók szerint is változnak az egyes
stílusok, mint pl. Franciaországban a XIV. XV. és a XVI. Lajos kora,
melyet Rokokó néven ismerünk. Beszélhetünk gazdagon díszített olasz, gót
alapon fejlődött francia és az erős nehézhatású német renaissance
stílusról. Egy közbeeső időszakot Régence stílusnak neveznek. Itt kell
megemlítenünk az angol Chippendale, Adams, Sheraton, Hepplewithe
bútorstílusokat, valamint a német és bécsi barokk stílusokat is.
8. Mi jellemzi az egyes stílusokat?
Az asztalos munkánál megkülönböztetünk egy szerkezeti és egy díszítő
kiképzést. Pl. A renaissance munkák teljesen épületformákat mutatnak,
tehát díszítő stílusnak nevezzük. A XV. Lajos stílusa festésekkel díszítve
minden szerkezeti forma nélkül bírnak, míg az empír és biedermeier munkák
szerkezeti összeépítésűek. Ezen kívül vannak nehéz és könnyű stílusok, pl.
nehéz a román, könnyű a góth stílus. Nehéz formákat mutatnak a
szélesosztású és keretezésű munkák, míg a keskeny keretek és osztások a
könnyű benyomást keltik. Megkülönböztetünk még kemény és lágy formákat is.
KÖZÉPKOR.
9. Román stílus (X-XIII. sz.) 1000-1250-ig az északi népek díszítő
elemeiből alakul. A bútor épp úgy, mint az épület egyszerű nehéz formájú.
Román stílusú bútor kevés maradt reánk. Alakjuk egyszerű, a tömör
deszkából készített bútorokat vaspántok tartják össze. Festett vagy
laposan tartott díszítései között találunk szalag díszt, geometrikus
díszt, fantaszt ikus állatfigurákat, egyszerű levéldíszt. Vonalvezetésre
jellemző a kör, a félkör, a legömbölyített puha forma.
1. kép: Román stílusú karosszék XIII. század.
10. Góth (csúcsíves) stílus (XIII-XV. sz.) 1250-1500-ig az építészeti
tagozás és díszítés alkalmazása következtében a bútor fajellegét elveszti.
Kezdetben egyszerűek, később a román összeácsolt szerkezete helyébe, a
kikötéses, keretes szerkezet lép, ami által bútorai karcsúbbak, könnyebbek
lesznek. Díszítésre jellemző az építészetben használt csúcsíves ablak
díszmű, halhólyag, keresztvirág, kúszó levél. Díszítményei különböző
növényi díszek, bütykös, eres, élesen kontúrázott levélformák, természethű
és stilizált. (egyszerűsített) utánzatai, állatok, redőzet, címerpajzs,
várfal, csipkézetű díszítés, Kivitelezésük lapos faragás, később erősen
mélyített faragás, miáltal a fény és árnyék játéka erőteljesebb lesz.
Teljesen áttört faragás is található.
2. kép: Korai csúcsíves szék XIV. század.
ÚJKOR.
11. Renaissance (olv. reneszánsz) stílus (XV-XVII. sz.) 1500-1600 közepéig
Olaszországból indul útra. Amíg a csúcsíves stílusbútorai karcsúak és
könnyűek, a renaissance stílusbútorai nehézkesek és szélesek. Az
építészetben hasznátatos párkányok, profilok, pilaszterek és ezek díszítő
elemei, a vájatok, csíkok, ökörszem dísz, stb. díszítik e stílus bútorait.
Akantuszlevél, inda, gyümölcsfüzér, fantasztikus állatfigurák relifszerű
faragása és többszínű homokban árnyékolt intarzia is jellemző
bútordíszítményeken. Esztergályozott lábak, oszlopok, rozetták, gyűrűk,
gombok, igen nagyszámban találhatók.
3. kép: Olasz renaissance XVI, század
12. Barokk stílus (XVII—XVIII, sz) 1600-1715-ig legerősebb képviselője
Franciaország, azért XIV. Lajos stílusának is nevezik. E stílus bútorai
között van egyszerű, minden faragott dísz és esztergályozott munka nélkül,
de van igen gazdagon kiképzett főúri bútor is. A vonalvezetésre jellemző
az egyenes vonal mellett a hajlított és csigavonal alkalmazása, az erősen
kiugró koszorú párkány, kettős profilokkal ellátott ajtók, esztergályozott
formák, csavart oszlopok. Díszítő elemei az akantusz levél és a kagyló,
melyet eredeti alakjában önállóan alkalmaz. A faragott díszek erősen,
kiugranak az alapból, a berakásos munkát, pedig a fém, kagyló intarziával
és bronzdíszítéssel dolgozó Boule Károly francia asztalosmester ébenfa
bútorain a legnagyobb tökéletességre emeli.
4. kép: Német barokk karosszék XVII, század.
5. kép: Angol barokk szék XVIII. század,
13. Rokokó stílus (XVIII. sz.) 1735 - 1765-ig XV. Lajos francia király
nagykorúsága idejében bontakozott ki és Európa valamennyi udvarát
meghódította. E stílus bútorait legfeltűnőbben a domborított felületek, a
szabálytalan görbe vonalak, a szimmetria hiánya jellemzik.
6. kép: Rokokó szék XVIII, század.
14. XVI. Lajos stílusa (XVIII. sz.) második felében 1750 - 1800-ig készült
bútorokat a merev, egyenes vonalvezetés jellemzi. A rokokó túlzott,
szeszélyes formái eltűnnek, szimmetrikus elhelyezést nyernek a klasszikus
stílust jellemző díszítő elemek u. n. aranyozott bronz relifek, párkány
elemek, kör vagy, ovális medaillonok, címerek, vázák, virágfüzérek, az
akantusz levél és a hajfonatszerű koszorú. A bútorlábak négyzetes, vagy
kerek keresztmetszetűek lefelé vékonyodók. (Angliában, Adams Sheraton,
Hepplewithe.)
7. kép: XVI ,Lajos stílusú szék XVIII, század.
15. Empir stílus Napóleon császár stílusa (XVIII - XIX. sz.) 1800-1820.
évig tartott, valójában a klasszicizmus befejezője. Sötétvörös mahagóni
bútorain érezhető a kényelem hiánya, csupa szöglet, hasáb, kocka és inkább
megcsodálni való darabok. Hatalmas felületei tükörfényesek, a tűzben
aranyozott, szimmetrikusan elhelyezett finom rajzú bronz verete a római
antik formákat ábrázolják, melyekhez az egyiptomi díszítő elemek, szfinx,
sas, szárnyas napkorong, stb. is csatlakoznak.
8.kép: Empire szék XIX, század,
16. Biedermeier stílus XIX. sz. első fele 1820 - 1840-ig az utolsó
történelmi stílus, igazi hazája Németország és Ausztria. Az eddigi
királystílusok helyébe a célszerűséget és Kényelmet kereső polgári stílus
kerül, melynek bútorai a rokokó hajlott vonalú bútorainak, dísztelen
leszármazottai, Az idegen előkelő mahagóni mellett, a hazai egyszerű
cseresznye, körte, jávor fákat alkalmazzák eredeti színükben.
9. kép: Biedermeier szék XIX. század.
17. Mi jellemzi az angol stílusokat?
Az angol bútorstílusok XVIII, sz. közepén kezdődnek, s mint önálló lakásberendező stílus első- helyen az angol Chippendale szerepel. Ennek megalkotója Chippendale Antal jó nevű asztalosmester, aki a francia rokokó és a későbbi góth stílust szerencsés formában összehozta és ezt önálló stílussá formálta, Jellegzetes formája főleg az ülőbútorok kecses, erősen, hajlított lábai, és az áttört háttámlákban jut kifejezésre. A bútorok gazdag osztásában nyer összeépítést, melynek szerkezetét csigavonalak és szalagdíszek takarják. A bútorok faanyaga főleg mahagóni. A Chippendale bútorok után az Adams bútorok kezdenek tért hódítani, mely két testvér Adams építészek tervei alapján láttak napvilágot. Ezen bútorok az előbbi erősen hajlított lábakkal szemben, egyenes vonalú sarkos alátámasztásokkal és mélyítésekkel bírnak.
Az ezután következő mesterek Sheraton és Hepplewithe e század végén
szerepelnek. Ezen mesterek az Adams-testvérek szigorú-merev formáit
szabadabb formákkal bővítik. Az angol mesterek eredeti formákkal
gazdagították a bútorstílusokat és főleg a nemes anyag felhasználásával
érték el a maradandó művészi becsértéküket.
10. kép: Angol rokokó-Chippendale stílusú szék XVIII. Század
11. kép: Angol klasszicizmus Scheraton stílusú szék XVIII, század.
18. A történelmi stílusok után alakult-e már újabb stílus?
A Biedermeier után újabb stílus még nem keletkezett, csak a régi
történelmi stílusokat utánozzák több-kevesebb megértéssel.
19. Mit nevezünk magyar stílusnak?
Nem kicsiny kérdés az, milyen messze követhetjük népművészetünk nyomait az
elmúlt századokban, mert hisz ami reánk maradt, nem éppen régi. A XIX. sz.
művészetén végig tekintve a különböző törekvések egész sorát látjuk,
melyek új kultúrát hirdetnek.
A különböző népek kultúrájának virágzó kora nemzeti jelleget mutat. A
művészet küzd a különböző célokért, a stílusért, mindaddig, amíg el nem
jut egy egységes stílushoz.
Az új magyaros díszítmények a barokkos lendület a tele színek egymásra
halmozása ezen történelmi stílusnak, amely egybeforr a keleti népek
színpompájával. Ki kell emelnünk azt, hogy ezen alkotások a nép lelkéből
fakadván, a magyaros gondolkodást, magyarérzést, művészi kifejezést adják
s így kiapadhatatlan forrásai úgy a vonal, mint a szín nemzeti
alapgondolatainak.
A modern bútorstílus teremtésében nem szabad megfeledkeznünk a magyaros
érzék művészi kifejezéséről sem, mert a népies díszítmények és színek
alkalmazásával és azok megbecsülésével szolgálhatjuk csak eredményesen a
nemzeti kultúrát.
12. kép: Magyaros szék kivágott deszka háttámlával
Forrás: Kóbor János okl. Építőiparművész,
Forrás: A szöveget rajzokkal ellátta: Havas László,
tanár.
Magyar művelődéstörténet
Egyéb wikipedia oldalak:
Ókori egyiptomi bútorok
Barokk
Reneszánsz
Biedermeier
Rokokó
Klasszicizmus
Thomas
Chippendale
Copf stíus
Empire
Romantika
Eklektikus
Historizmus
Szecesszió
Romanika
Szürrealizmus
Art deco
Avantgárd
Expresszionizmus
Hippi
Impresszionizmus