Bútorstílusok

Ezen az oldalon, a bútorstílusokat asztalos nézőpontból közelítjük meg.

1 Mit értünk stílus alatt?

A természeti tárgyak alakítását stilizálásnak (egyszerűsítésnek) és az a mód, mely szerint ez az átalakítás történik, a stílus. Stílus tehát a műalkotások kivitelében elfogadott módokat jelöli meg.

2. Milyen stílusok fordulnak elő az asztalosiparban?

Ez időszerint két irányzatról beszélhetünk, az egyik a modern irányzat, amely nélkülöz minden kapcsolatot a régi stílusokkal, a másik irányzat a régi hagyományos stílusoknak felhasználása.

3 Milyen stílusformák alkalmazása előnyös?

Az asztalos munkánál az egész modern felfogások sokszor erőltetett formákat eredményeznek, tehát igen előnyös a régi stílusformáknak a mai kor kívánalmainak megfelelő alkalmazása.

4. Korok szerint hányféle stílusról beszélhetünk?

Beszélhetünk: ókori népek stílusáról, úgymint: Egyiptom, Assír, Babiloniak, Perzsa, Görög és Római stílusról, mint e népeket és korokat jellemző ízlésről. Középkor stílusáról ú. n. Román- és Góth stílről, Újkor stílusáról ú, m. Renaissance (Reneszánsz), Barokk, Rokokó, Empir és Biedermeier stílusról.

5. Az Ókor stílusai bírnak-e valamely fontossággal?

Az ókorból ránk maradt faipari emlékek az asztalost kevésbé érdeklik, mert többnyire egyszerűek.

6. Milyen stílusok azok, amelyek asztalosipar szempontjából figyelembe jöhetnek?

A középkor stílusai (X—XVI, sz.) 1000-1500-ig ezeket Európa legtöbb államaiban megtaláljuk. Az újkor stílusai (XV—XIX. sz, első feléig) 1500—1840-ig.

7. Vannak-e a felsorolt stílusokon kívül még említésre méltó stílusformák?

Minden stílusnál megkülönböztetünk egy korai, egy virágzó, és egy hanyatló kort. Ezen kívül országok és uralkodók szerint is változnak az egyes stílusok, mint pl. Franciaországban a XIV. XV. és a XVI. Lajos kora, melyet Rokokó néven ismerünk. Beszélhetünk gazdagon díszített olasz, gót alapon fejlődött francia és az erős nehézhatású német renaissance stílusról. Egy közbeeső időszakot Régence stílusnak neveznek. Itt kell megemlítenünk az angol Chippendale, Adams, Sheraton, Hepplewithe bútorstílusokat, valamint a német és bécsi barokk stílusokat is.

8. Mi jellemzi az egyes stílusokat?

Az asztalos munkánál megkülönböztetünk egy szerkezeti és egy díszítő kiképzést. Pl. A renaissance munkák teljesen épületformákat mutatnak, tehát díszítő stílusnak nevezzük. A XV. Lajos stílusa festésekkel díszítve minden szerkezeti forma nélkül bírnak, míg az empír és biedermeier munkák szerkezeti összeépítésűek. Ezen kívül vannak nehéz és könnyű stílusok, pl. nehéz a román, könnyű a góth stílus. Nehéz formákat mutatnak a szélesosztású és keretezésű munkák, míg a keskeny keretek és osztások a könnyű benyomást keltik. Megkülönböztetünk még kemény és lágy formákat is.

KÖZÉPKOR.

9. Román stílus (X-XIII. sz.) 1000-1250-ig az északi népek díszítő elemeiből alakul. A bútor épp úgy, mint az épület egyszerű nehéz formájú. Román stílusú bútor kevés maradt reánk. Alakjuk egyszerű, a tömör deszkából készített bútorokat vaspántok tartják össze. Festett vagy laposan tartott díszítései között találunk szalag díszt, geometrikus díszt, fantaszt ikus állatfigurákat, egyszerű levéldíszt. Vonalvezetésre jellemző a kör, a félkör, a legömbölyített puha forma.

1. kép: Román stílusú karosszék XIII. század.

10. Góth (csúcsíves) stílus (XIII-XV. sz.) 1250-1500-ig az építészeti tagozás és díszítés alkalmazása következtében a bútor fajellegét elveszti. Kezdetben egyszerűek, később a román összeácsolt szerkezete helyébe, a kikötéses, keretes szerkezet lép, ami által bútorai karcsúbbak, könnyebbek lesznek. Díszítésre jellemző az építészetben használt csúcsíves ablak díszmű, halhólyag, keresztvirág, kúszó levél. Díszítményei különböző növényi díszek, bütykös, eres, élesen kontúrázott levélformák, természethű és stilizált. (egyszerűsített) utánzatai, állatok, redőzet, címerpajzs, várfal, csipkézetű díszítés, Kivitelezésük lapos faragás, később erősen mélyített faragás, miáltal a fény és árnyék játéka erőteljesebb lesz. Teljesen áttört faragás is található.

2. kép: Korai csúcsíves szék XIV. század.

ÚJKOR.

11. Renaissance (olv. reneszánsz) stílus (XV-XVII. sz.) 1500-1600 közepéig Olaszországból indul útra. Amíg a csúcsíves stílusbútorai karcsúak és könnyűek, a renaissance stílusbútorai nehézkesek és szélesek. Az építészetben hasznátatos párkányok, profilok, pilaszterek és ezek díszítő elemei, a vájatok, csíkok, ökörszem dísz, stb. díszítik e stílus bútorait. Akantuszlevél, inda, gyümölcsfüzér, fantasztikus állatfigurák relifszerű faragása és többszínű homokban árnyékolt intarzia is jellemző bútordíszítményeken. Esztergályozott lábak, oszlopok, rozetták, gyűrűk, gombok, igen nagyszámban találhatók.

3. kép: Olasz renaissance XVI, század

12. Barokk stílus (XVII—XVIII, sz) 1600-1715-ig legerősebb képviselője Franciaország, azért XIV. Lajos stílusának is nevezik. E stílus bútorai között van egyszerű, minden faragott dísz és esztergályozott munka nélkül, de van igen gazdagon kiképzett főúri bútor is. A vonalvezetésre jellemző az egyenes vonal mellett a hajlított és csigavonal alkalmazása, az erősen kiugró koszorú párkány, kettős profilokkal ellátott ajtók, esztergályozott formák, csavart oszlopok. Díszítő elemei az akantusz levél és a kagyló, melyet eredeti alakjában önállóan alkalmaz. A faragott díszek erősen, kiugranak az alapból, a berakásos munkát, pedig a fém, kagyló intarziával és bronzdíszítéssel dolgozó Boule Károly francia asztalosmester ébenfa bútorain a legnagyobb tökéletességre emeli.

4. kép: Német barokk karosszék XVII, század.

5. kép: Angol barokk szék XVIII. század,

13. Rokokó stílus (XVIII. sz.) 1735 - 1765-ig XV. Lajos francia király nagykorúsága idejében bontakozott ki és Európa valamennyi udvarát meghódította. E stílus bútorait legfeltűnőbben a domborított felületek, a szabálytalan görbe vonalak, a szimmetria hiánya jellemzik.

6. kép: Rokokó szék XVIII, század.

14. XVI. Lajos stílusa (XVIII. sz.) második felében 1750 - 1800-ig készült bútorokat a merev, egyenes vonalvezetés jellemzi. A rokokó túlzott, szeszélyes formái eltűnnek, szimmetrikus elhelyezést nyernek a klasszikus stílust jellemző díszítő elemek u. n. aranyozott bronz relifek, párkány elemek, kör vagy, ovális medaillonok, címerek, vázák, virágfüzérek, az akantusz levél és a hajfonatszerű koszorú. A bútorlábak négyzetes, vagy kerek keresztmetszetűek lefelé vékonyodók. (Angliában, Adams Sheraton, Hepplewithe.)

7. kép: XVI ,Lajos stílusú szék XVIII, század.

15. Empir stílus Napóleon császár stílusa (XVIII - XIX. sz.) 1800-1820. évig tartott, valójában a klasszicizmus befejezője. Sötétvörös mahagóni bútorain érezhető a kényelem hiánya, csupa szöglet, hasáb, kocka és inkább megcsodálni való darabok. Hatalmas felületei tükörfényesek, a tűzben aranyozott, szimmetrikusan elhelyezett finom rajzú bronz verete a római antik formákat ábrázolják, melyekhez az egyiptomi díszítő elemek, szfinx, sas, szárnyas napkorong, stb. is csatlakoznak.

8.kép: Empire szék XIX, század,

16. Biedermeier stílus XIX. sz. első fele 1820 - 1840-ig az utolsó történelmi stílus, igazi hazája Németország és Ausztria. Az eddigi királystílusok helyébe a célszerűséget és Kényelmet kereső polgári stílus kerül, melynek bútorai a rokokó hajlott vonalú bútorainak, dísztelen leszármazottai, Az idegen előkelő mahagóni mellett, a hazai egyszerű cseresznye, körte, jávor fákat alkalmazzák eredeti színükben.

9. kép: Biedermeier szék XIX. század.

17. Mi jellemzi az angol stílusokat?

 Az angol bútorstílusok XVIII, sz. közepén kezdődnek, s mint önálló lakásberendező stílus első- helyen az angol Chippendale szerepel. Ennek megalkotója Chippendale Antal jó nevű asztalosmester, aki a francia rokokó és a későbbi góth stílust szerencsés formában összehozta és ezt önálló stílussá formálta, Jellegzetes formája főleg az ülőbútorok kecses, erősen, hajlított lábai, és az áttört háttámlákban jut kifejezésre. A bútorok gazdag osztásában nyer összeépítést, melynek szerkezetét csigavonalak és szalagdíszek takarják. A bútorok faanyaga főleg mahagóni. A Chippendale bútorok után az Adams bútorok kezdenek tért hódítani, mely két testvér Adams építészek tervei alapján láttak napvilágot. Ezen bútorok az előbbi erősen hajlított lábakkal szemben, egyenes vonalú sarkos alátámasztásokkal és mélyítésekkel bírnak.

Az ezután következő mesterek Sheraton és Hepplewithe e század végén szerepelnek. Ezen mesterek az Adams-testvérek szigorú-merev formáit szabadabb formákkal bővítik. Az angol mesterek eredeti formákkal gazdagították a bútorstílusokat és főleg a nemes anyag felhasználásával érték el a maradandó művészi becsértéküket.

10. kép: Angol rokokó-Chippendale stílusú szék XVIII. Század

11. kép: Angol klasszicizmus Scheraton stílusú szék XVIII, század.

18. A történelmi stílusok után alakult-e már újabb stílus?

A Biedermeier után újabb stílus még nem keletkezett, csak a régi történelmi stílusokat utánozzák több-kevesebb megértéssel.

19. Mit nevezünk magyar stílusnak?

Nem kicsiny kérdés az, milyen messze követhetjük népművészetünk nyomait az elmúlt századokban, mert hisz ami reánk maradt, nem éppen régi. A XIX. sz. művészetén végig tekintve a különböző törekvések egész sorát látjuk, melyek új kultúrát hirdetnek.
A különböző népek kultúrájának virágzó kora nemzeti jelleget mutat. A művészet küzd a különböző célokért, a stílusért, mindaddig, amíg el nem jut egy egységes stílushoz.
Az új magyaros díszítmények a barokkos lendület a tele színek egymásra halmozása ezen történelmi stílusnak, amely egybeforr a keleti népek színpompájával. Ki kell emelnünk azt, hogy ezen alkotások a nép lelkéből fakadván, a magyaros gondolkodást, magyarérzést, művészi kifejezést adják s így kiapadhatatlan forrásai úgy a vonal, mint a szín nemzeti alapgondolatainak.
A modern bútorstílus teremtésében nem szabad megfeledkeznünk a magyaros érzék művészi kifejezéséről sem, mert a népies díszítmények és színek alkalmazásával és azok megbecsülésével szolgálhatjuk csak eredményesen a nemzeti kultúrát.

12. kép: Magyaros szék kivágott deszka háttámlával

Bútortörténet oszrák

A bútor története

Nagytétényi kastélymúzeum

Bútorok bútorstílusok

Egyéb wikipedia oldalak:

Ókori egyiptomi bútorok

Barokk

Reneszánsz

Biedermeier

Rokokó

Klasszicizmus

Thomas Chippendale

Copf stíus

Empire

Romantika

Eklektikus

Historizmus

Szecesszió

Romanika

Szürrealizmus

Art deco

Avantgárd

Expresszionizmus

Hippi

Impresszionizmus